Háttér

Az Alaptörvényben kiegészült az alkotmányos önazonosság védelmével, valamint a keresztény kultúra védelmét érintő részt a szuverenitás elismerésével. A választási törvényben a pártokra vonatkozó szabályokat kiterjesztették a civil szervezetekre és jelöltekre is, így minden választáson indulónak azonos törvényeknek kellene megfelelnie. A büntető törvénykönyvbe bekerült, hogy bűntettet követ el, aki választáson induló jelölőszervezet tagjaként, képviselőjeként vagy felelőseként külföldi finanszírozást fogad el, amely 0-tól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

A szuverenitás védelmére külön intézményt jött létre, amely vizsgálja a külföldi beavatkozásokra utaló folyamatokat. Szuverenitásvédelmi Hivatal szuverenitáskockázat-értékelési módszertant alakít ki; a beszerzett információk és adatok értékelésével elemzi a nemzeti szuverenitás érvényesülését; javaslatokat dolgoz ki és ajánlásokat fogalmaz meg Magyarország szuverenitásának védelmét célzó intézkedésekre; évente nemzeti szuverenitásjelentést készít, valamint kutatási tevékenységet végez és finanszíroz a nemzeti szuverenitás érvényesülésének társadalmi, gazdasági, kulturális, intézményi és jogi feltételrendszere javítása érdekében.

Ezenfelül feltárja és vizsgálja a más állam, külföldi szerv vagy természetes személy érdekében végzett érdekképviseleti, információk manipulálására irányuló és dezinformációs tevékenységeket, valamint a demokratikus vita, az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységeket, ha azok Magyarország szuverenitását sérthetik vagy veszélyeztethetik. A hivatal feltérképezi és vizsgálja azokat a szervezeteket, amelyek külföldi támogatás felhasználásával befolyást gyakorolhatnak a választásokra. Ha a vizsgálat során olyan szabálytalanságot talál, amely alapján szabálysértési eljárást, büntetőeljárást vagy más hatósági eljárást kell indítani, tájékoztatják az illetékes hatóságokat.

Álláspont

A szuverenitásvédelmi törvény sértheti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését, többek között az uniós demokratikus értékeket, a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát, az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jogot, vagyis a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, az egyesülés szabadságát, a hatékony jogorvoslathoz, a tisztességes eljáráshoz való jogot, az önvádra kötelezés tilalmát, az ügyvédi titoktartási kötelezettséget, a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogi követelményeket és számos, a belső piac tekintetében alkalmazandó szabályt is.

A szuverenitásvédelmi törvény indokolásában az alkotmányos önazonosság védelme érdekében hozta létre a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, ezek szerint a „demokratikus vita, az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok kapcsán támasztott átláthatóság követelményének érvényesülése, a külföldi beavatkozási kísérletek nyilvánosságra hozatala és az említettekhez hasonló beavatkozási kísérletek megakadályozása érdekében” van szükség új állami hivatalra.

A törvény szövege pontatlan, úgynevezett „gumijogszabály”, ami miatt gyakorlatilag szinte bármilyen közéleti megnyilvánulás értelmezhető külföldi érdekeket szolgálatának, mely veszélyezteti Magyarország szuverenitását. A jogszabály alkalmas arra, hogy megfélemlítse az egyéneket és közösségeket a közéleti részvételtől.

A törvény nem felel meg a demokratikus jogállam kritériumainak, a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem hatóság, eljárásrendje tisztázatlan, úgy alkalmazhat adatgyűjtést és úgy folytathat le „eljárásokat”, hogy azoknak törvényes jogorvoslata sem létezik. A Hivatal álláspontunk szerint nem helyezhető el a magyar jogrendben.