dr. Kadlót Erzsébet

Büntető ügyvéd, 1961-ben született Salgótarjánban. 1984-ben szerzett jogászi diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1986-ban bírói-ügyészi szakvizsgát tett. 1984-1986 között a Pesti Központi Kerületi Bíróság fogalmazója, majd 1986-tól bírája, aki 1987-től fiatalkorúak ügyeiben is eljárhatott. 2000-től címzetes megyei bírósági bíró. 2001-2013 között Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának főtanácsadója.

2013-tól kezdődően alkalmazott ügyvéd, majd 2014-től a Budapesti Ügyvédi Kamara egyéni ügyvédje. 2012-től a Szegedi Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának címzetes főiskolai docense.

2003-2018 között a Jogi szakvizsga Bizottság cenzora. 2010-től folyamatosan a Magyar Kriminológiai Társaság Főtitkára, 2019-től megszakítás nélkül a Magyar Ügyvédi Kamara Küldöttgyűlésének tagja és a Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi Bizottságának tagja.

2015 a Vámbéry Rusztem emlékéremmel tüntette ki a Magyar Kriminológiai Társaság. 2018-ban a Magyar Ügyvédi Kamara Kiváló Ügyvéd díjjal jutalmazta. 2020-ban megkapta a Deák Ferenc díjat, ügyvédi hivatásrend tagjaként a Deák Ferenc díj Bizottság adományozott. 2021-ben a Magyar Ügyvédi Kamara De Justitia Bene Meritis elismerésben részesítette.

dr. Zamecsnik Péter

Dr. Zamecsnik Péter 1956-ban született Budapesten. 1981-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott. 1981-ben az egyetem elvégzése után a Pest Megyei Főügyészségen volt fogalmazónak, majd az ügyész-bírói szakvizsga letétele után a Ráckevei Járási Ügyészségen kezdte el az ügyészi pályát, 1984 végén áthelyezték a Fővárosi Főügyészségre, 1987-től a budapesti XIII. Kerületi Ügyészségen vezető-helyettes ügyész volt.

1993 óta ügyvéd, alapítója a Bárándy és Társai Ügyvédi Irodának. 2002 óta tulajdonostárs a Zamecsnik, Pósfai és Társai Ügyvédi Irodában. Szakterülete a büntetőjog. Tagja a Magyar Kriminológiai Társaságnak és a Jogi Szakvizsga Bizottságnak.

2010-ben a Magyar Ügyvédi Kamara „Kiváló ügyvéd” kitüntető címet adományozta részére.

dr. Gatter László

Büntető ügyvéd, 1956-ban született Budapesten. 1982-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerezett diplomát, majd a Pesti Központi Kerületi Bíróságon és a Legfelsőbb Bíróságon volt fogalmazó. 1985-től bíró, majd csoportvezető bíró, majd a Pesti Központi Kerületi Bíróság büntető elnökhelyettese. 1992-től a Pest Megyei Bíróság elnöke. 1997-től a Fővárosi Bíróság elnöke 2010. december 31. napjáig, amikor lemondott az elnöki beosztásról. 2010-2012 között a Fővárosi Bíróságon másodfokú tanácselnök. 2004-2010 között az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja volt.

2012-2013 között alkalmazott ügyvéd a Bánáti Ügyvédi irodában, azt követően egyéni ügyvéd. 1989-től a Jogi Szakvizsga Bizottság tagja.

1986-1988 között az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Büntetőjogi Tanszékén külsős óraadó. Az ELTE társadalmi szenátusának és a győri Széchenyi István Egyetem szenátusának tagja. A győri Széchenyi István Egyetem Jogtudományi Karának Alkotmányjogi Tanszékén 2010-ig, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Alkotmányjogi Tanszékén 2013-ig külsős óraadó, és az államvizsgabizottság tagja.

dr. Hankó-Faragó Miklós

1959-be született Zircen. 1985-ben végzett Cum Laude minősítéssel a JATE, Állam- és Jogtudományi Karán Szegeden, majd 2003-ban az ELTE, Állam- és Jogtudományi Karán Európa jogi szakjogászként diplomázott. 1985 – 1987 bírósági fogalmazó volt a Vas Megyei Bíróságon, Szombathelyen büntető, polgári és gazdasági ügyszakban. 1988–tól kezdődően megszakításokkal irodavezető ügyvéd a Dr. Hankó Faragó Ügyvédi Irodában, Szombathelyen.

1990-2010 között Szombathely város egyéni országgyűlési képviselője és a Magyar Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának tagja. 2002–2006 az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára, amely mellett az Országos Jogi Szakvizsga Bizottság elnöki tisztét töltötte be.

Tagja a Magyar Jogászegyletnek és Amnesty International Magyarországnak.

dr. Ábrahám László

1943-ban Szegeden született. Nős, felesége kutató biológusként végzett a Szegedi Tudományegyetemen, egy fia és egy nagykorú unokája van. Gyermekkorára rányomta a bélyegét, hogy 1952-ben családjával együtt kitelepítették a Hortobágyra, Ebesre, ahol közel 2 év elteltével a Nagy Imre program következtében szabadulhattak. Általános iskoláit Szekszárdon és Nagykőrösön végezte. Egyetemi tanulmányait Szegeden folytatta, 1966-ban szerzett jogi diplomát, melyet követően a Szegedi Ügyvédi Kamarába nyert bejegyzést, mint ügyvédjelölt, majd 1968-tól vezető ügyvéd. 1994-től egyéni ügyvéd, fiával dr. Ábrahám Csabával társult, aki egészségügyi szakjogász.

Részt vett az ellenzéki kerekasztal munkájában, a civil oldalt képviselve. 1994-ben elnyerte „az év szegedi embere” címet. 1990-1997 között a Szent Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem vezető jogtanácsosként dolgozott. 1995-től a Medical Protection Hungary, majd később az Orvos Védelem szaklap szerkesztőbizottságának elnöke.

A Magyar Kriminológiai Társaság igazgatótanácsának tagja, és az MKT Dél-Alföldi Régiójának elnöke volt. 2000-től az SZTE ÁJTK Civilisztika Tanszékének előadója. 2002-ben a Tiszta Volán Zrt. igazgatótanácsának elnökének választották. 2006. évben jelenik meg az „orvosi műhibák” címmel könyve.

Hosszú éveken keresztül a Szegedi Ügyvédi Kamara fegyelmi tanácsának elnöke, időközben megkapta az ügyvédi kamara első elnökéről elnevezett emlékgyűrűt. 2018-ban a Magyar Egészségügyi Menedzser Klub tiszteletbeli tagjává választotta. 2020-ban a Magyar Köztársaság elnöke „A több mint öt évtizedes pályája során főként az egészségügyhöz kapcsolódó kártérítési kérdések és a betegjogok érvényesítése terén végzett munkája elismeréseként” magyar arany érdemkereszt kitüntetésben részesítette.