Háttér:

Az első veszélyhelyzet kihirdetése a koronavírusra hivatkozással történt. Ez a különleges jogrendi állapot 2020. március 11. és 2020. június 17. között állt fenn. 2020. június 18-tól a Kormány járványügyi készültséget vezetett be. A járványügyi készültség jogi természete eltér a veszélyhelyzetétől. A fennálló járványügyi készültségtől függetlenül 2020. november 4. és 2021. február 7. közötti időszakra a Kormány másodszorra is veszélyhelyzetet hirdetett ki a koronavírus-járványra tekintettel. A koronavírus-járványra tekintettel a Kormány harmadjára a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelettel hirdetett ki veszélyhelyzetet.

A Kormány a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet megszüntetését megelőzően, 2022. május 25-től az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel Magyarország egész területére negyedik veszélyhelyzetet hirdetett ki.

A Kormány 2022. november 1. napjával ismételten ötödjére veszélyhelyzetet hirdetett ki az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében.

Az Alaptörvény kilencedik módosítását az Országgyűlés 2020. december 22. napján fogadta el, amelynek veszélyhelyzetre vonatkozó rendelkezései 2022. november 1-jén léptek hatályba. Az Alaptörvény új 48. cikke a különleges jogrendi rész megnyitásával egyértelműen meghatározza, hogy a különleges jogrend esetkörei a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet.

2022. május 25. napján lépett hatályba az Alaptörvény tizedik módosítása. A módosítás ennek megfelelően az Alaptörvény veszélyhelyzetet meghatározó 51. cikkét módosította, a veszélyhelyzetet megalapozó körülmények köre kibővült a „szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus” fordulattal.

Álláspont:

Magyarországon ma is különleges jogrend van érvényben, amely azokat az esetköröket foglalja magában, amik rendkívüli, kivételes időszakok esetére határozzák meg az állam működését. Azaz a különleges jogrend olyan társadalmi vagy természeti jelenség kezelésére biztosított állami keretrendszer, ami az állam működésének normális állapotában nem kezelhető, és ami az embereket, az államot vagy az alkotmányos rendet veszélyezteti.

A legfontosabb változás, hogy a kormány kezében összpontosul a hatalom, a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet esetében is a kormány vált a különleges jogrendi jogalkotás kizárólagos címzettjévé, vagyis neki van kizárólagos lehetősége a rendeleti kormányzásra. Erre korábban szükségállapot esetén a köztársasági elnök, rendkívüli állapot esetén pedig a Honvédelmi Tanács volt felhatalmazva.

Kijelenthető, hogy a kormány a veszélyhelyzeti rendeletalkotási jogkörét az esetek többségében nem a járvány elleni védekezésre használta fel, hanem veszélyhelyzeti rendeletekkel korlátozta többek között a gyülekezési jogot [lásd: tanársztrájk], 90 napra növelte a közérdekű adatkérésekre való válaszadás határidejét, és így tovább. Mindeközben az Országgyűlés a világjárvány közepén fogadta el a homofób alkotmánymódosítást.

Az Alaptörvény kilencedik módosításával a kormány egyedüli szereplője lett a különleges jogrend rendszerének, így a veszélyhelyzeti döntései sokesetben szembe kerültek az Alaptörvény szövegével vagy szellemiségével.

A veszélyhelyzet, a különleges jogrend tartós fenntartása, továbbá a kormányzati hatalom ilyen mértékű befolyása példanélküli és elfogadhatatlan.