Lényegesnek tartjuk a minősítés kérdéskörét kiemelni, amelyre a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogosult és a Kormány dönt. A Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálati tevékenysége eddig a más állam, valamint külföldi szerv vagy szervezet és természetes személy érdekében végzett érdekképviseleti tevékenységére, az információk manipulálására, a dezinformációs tevékenységre, illetve a közélet befolyásolásának elemzésére irányult, és korlátozódott, ha azok Magyarország szuverenitását sértették vagy veszélyeztették. A továbbiakban a Szuverenitásvédelmi Hivatal fog minősíteni egy átláthatatlan és szabályozatlan tematika alapján.

Kiemeljük, hogy ha egy szervezetet, a Kormány döntése alapján befolyásoló szervezetnek minősítenek, azt jegyzékbe veszik, a vezető tisztségviselőit, alapítóit és FB tagjait kiemelt közszereplőnek minősítik, mint irányítókat és vagyonnyilatkozat tételére kötelezik. Ezzel a változással lényegesen kiterjesztésre kerül a kiemelt közszereplői kör. Mindez el fogja lehetetleníteni az érintett alapítványok, egyesületek vagy gazdasági társaságok irányítóinak a magán-, és üzleti életét. Álláspontunk szerint a kiterjesztés súlyosan sérti az érintett személyek alapvető jogait. Vajon ki fog a továbbiakban irányító szerepet vállalni a minősített szervezetekben?

A támogatók részéről megkövetelt, két tanúval, vagy ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott teljes bizonyító erejű okirat nyújtása teljesíthetetlen feltétel, és mivel a jogszabálytervezet értékhatárt nem nevesített ez alatt minden értékű támogatásra értendő. A támogatások nyomon követése kapcsán a jogszabály szinte teljes felügyeletet ír elő a pénzintézetek részére, amelyről a NAV-ot értesíteniük kell. Mivel a pénzintézetek nem fogják tudni eldönteni, hogy mely fizetési művelet eshetnek engedélykötelesség alá, ezért várhatóan mindent jelenteni fognak a NAV-nak. A NAV definiálatlan szempontok szerint dönt majd a tranzakció engedélyezéséről, vizsgálatáról, amely akár 6 hónapig is eltarthat. Kimondhatjuk tehát, hogy a befolyásoló szervezetek gazdasági tevékenysége bármikor, szinte szabályozatlanul akadályozható vagy akár meg is szüntethető. Álláspontunk szerint a jogszabálytervezet nincs összhangban az Alaptörvénnyel és számos egyéb, a szervezetekre vonatkozó jogszabállyal.

A hatósági ellenőrzés kapcsán fontos kiemelnünk, hogy az ellenőrzés túlterjeszkedik a közigazgatási eljárás törvényben rögzített kereteken, tudniillik a hatóság tanú pozícióba helyezi az eljárás alá vont személyeket. Kötelezheti őket akár a védett adatok átadása vonatkozásában úgy, hogy magának kell bizonyítékokkal alátámasztania vallomása tényállításainak valódiságát. Mindezt aképp, hogy nem biztosítja azokat az eljárási garanciákat védekezés körében, amelyek más eljárásban mindenkit megilletnek. Mindez súlyosan sérti a személyek védelemhez való jogát. 

A helyszíni ellenőrzés, a közigazgatási eljárástól eltérően, valójában a Btk-ból ismert kutatást, motozást, lefoglalást jelenti a tervezet értelmében. A helyszíni ellenőrzés bárhol végezhető, ahol bizonyíték lelhető fel. Ebből következően autókat, lakásokat, irodákat kutathatnak át és iratokat, számítógépeket, telefonokat vizsgálhatnak meg.

A jogorvoslattal kapcsolatban fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a Kormány döntése ellen nincs jogorvoslat. Kizárólag a NAV határozataival szemben fordulhatunk közvetlenül a Kúriához, nem a megszokott közigazgatási bíróságokhoz. A jogorvoslat keretében a Kúria a NAV döntését nem változtathatja meg. A kérdés az, hogy akkor mit lehet kérni? A Kúria, mint a legfőbb igazságszolgáltatási szerv közvetlen bevonása önmagában is atipikus, a döntés megváltoztatásának kizárása pedig egyenesen példátlan.Utalunk itt elsősorban arra, hogy a Kormány számos érzékeny döntési területet helyezett a Kúria kezébe, amelynek elsődleges oka lehet, hogy megvissza az alsóbb fokú bíróságokat a független döntéshozataltól és az Európai Unió Bíróságához való fordulás lehetőségétől. A tervezet ezen fordulata súlyosan sérti a személyek hatékony jogorvoslathoz való jogát.

Az ÜGYVÉDKÖR álláspontja szerint a jogszabálytervezet a Szuverenitásvédelmi Hivatal minősítésétől kezdve, a jogorvoslaton keresztül egészen az ellenőrzés lezárásáig rendkívül súlyos csapást mér a magyar közéletre, mivel közvetlenül lesz képes személyek és szervezetek életét, gazdálkodását, tevékenységét befolyásolni.