Fotó: A magyar történelem első bírótüntetése 2025. február 22-én

A jogrendszer akkor működik egészségesen, ha biztosítja a személyek számára a kiszámíthatóságot, az átláthatóságot és az egyenlő jogi garanciákat. A magyar jogrendszer torzulásai azonban minden ponton sérült.

Az egyik legjelentősebb problémát a jogalkotás sebessége és előkészítetlensége okozza. Az elmúlt években gyakori jelenséggé vált, hogy törvényeket rövid idő alatt, társadalmi egyeztetés nélkül fogadtak el. A folyamatosan változó szabályozás pedig jogbizonytalanságot eredményez.

A torzulás másik forrása az, hogy a jogalkotás gyakran politikai vagy egyéni gazdasági érdekeket szolgál, nem pedig a társadalom valós igényeit. Az Alaptörvény, amelynek feladata az alapvető értékek és jogok védelme, nem tölti be ezt a funkciót, mert atipikus elemeket tartalmaz és gyakorta módosítják. Mindennek a végeredménye az lett, hogy a jogrend és a politikai akarat összemosódott, a jog pedig eszközzé vált, ahelyett hogy korlátot szabott volna a hatalomnak.

Fontos kérdés a fékek és ellensúlyok rendszerének gyengülése is. A demokratikus jogállam lényege, hogy a hatalmi ágak – a törvényhozás [Országgyűlés], a végrehajtás [Kormányzat] és az igazságszolgáltatás [Bíróságok] – egymást ellenőrizve biztosítják a politikai hatalom korlátozását. A független intézmények lelke a független vezetőikben rejlik, politikai függőségben ezek az intézmények nem működnek valódi ellensúlyként és a jogrendszer elveszíti azt a funkcióját, amely a társadalmi és gazdasági élet kiszámítható kereteit biztosíthatná.

A jogrendszerünk torzulása tehát nem csupán elméleti probléma, hanem a mindennapjainkban is érezhető valóság. Ahogy a bőrünkön is tapasztaljuk, a jogrend iránti bizalom hiánya befolyásolta a gazdaság stabilitását és a társadalmi kohéziót.

Az ÜGYVDÉKÖR szoros figyelemmel kíséri a jogrendszerünk torzulásait és minden esetben felhívja a társadalom figyelmét a következményekre.