Az Ügyvédkör, Ügyvédek Országos Szakmai Egyesülete Közgyűlése a 2018. év január hó 19. napon kelt Alapszabályát az alábbiak szerint módosítja, és fogadja el a módosításokkal egységes szerkezetben 2023. év október hó 13 napján a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény [Ptk.] és az egyesülésijogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény [Ectv.] rendelkezéseinek megfelelve:

I.
Az Egyesület adatai

1. Az Egyesület neve: Ügyvédkör, Ügyvédek Országos Szakmai Egyesülete
2. Az Egyesület rövidített elnevezése: Ügyvédkör Egyesület
3. Az Egyesület idegen nyelvű elnevezése:
4. Az Egyesület székhelye: 1027 Budapest, Ganz u. 12-14. 5.emelet
5. Az Egyesület alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az Alapszabály 1. számú mellékletét képezi.
6. Az Egyesület honlapjának címe: www.ugyvedkor.hu
7. Az Egyesület e-mail címe: info@ugyvedkor.hu

II.
Az Egyesület célja, tevékenysége

1. Az Egyesület célja: a hivatásrend sokszínű szakmai fejlődésének támogatása, az ügyvédség szakmai álláspontjának kialakítása, képviselete jogalkotási és alkalmazási kérdésekben, ezáltal a hivatásrend elismerésének, megbecsülésének előremozdítása. A Magyar Ügyvédi Kamara, a területi Kamarák és a MÜBSE tevékenységének támogatása. Az ügyvédségre, az ügyvédi tevékenységre vonatkozó jogszabályok, szabályzatok és környezet alakításában való közreműködés, hogy azok kor piaci, etikai, erkölcsi, szakmai és technológia kihívásainak megfeleljenek. Az ügyvédség által jelzett igényekre és aktuális problémákra reagáló szakmai munka végzése.

2. Az Egyesület tevékenysége:

• A tagok tájékoztatása az ügyvédi kamarák, valamint más hasonló szervezetek által megrendezett eseményekről,
• Együttműködés olyan oktatási intézményekkel, elsősorban jogi Egyetemekkel, amelyeknek célja a színvonalas jogi képzés előmozdítása;
• Együttműködés jogszakmai területen tevékenykedő hazai- és nemzetközi szervezetekkel;
• a Magyar Ügyvédi Kamara, valamint a területi Kamarák céljai megvalósításának elősegítése, munkájuk támogatása;
• Díjak alapítása az ügyvédi tevékenység elismerésére,
• Akkreditált ügyvédi képzések, tanfolyamok, szakmai konferenciák, rendezvények bonyolítása és egyéb szakmai műhelyek, workshopok, találkozók, továbbá szakmai utak szervezése és megvalósítása,
• Ügyvédszakmai közéleti tevékenység végzése, rendezvények szervezése, kulturális, közösségi, protokolláris események bonyolítása,
• Szakmai kiadványok, publikációk közlése nyomtatott és online formában
• Online hírlevél, online közvéleménykutatás és marketing tevékenység végzése
• Fundraising, adományszervezési tevékenység folytatása az Egyesület céljaival egyezően

2. Az Egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet az Alapszabályban meghatározott céljai megvalósításának előremozdítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve, végezhet

III.
Az Egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

1. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

IV.
Tagdíj

1. Az Egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege az aktív, vagy tagságát szüneteltető ügyvédi tevékenységet gyakorló természetes személyek részére évente 35.000,-Ft, a nyugdíjba vonult ügyvédi tevékenységet gyakorolt természetes személyek részére évente 20.000,-Ft, és az ügyvédi tevékenységet gyakorló jogi személyek részére évente 100.000,-Ft amelyet legkésőbb minden év február 15. napjáig kell egy összegben, az Egyesület házipénztárába vagy az Egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

2. Az Egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év február 15. napjáig köteles az Egyesület házipénztárába vagy az Egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

V.
A tagság

1. Az Egyesület tagja lehet az az aktív, tagságát szüneteltető vagy nyugdíjas ügyvédi státusszal rendelkező vagy rendelkezett ügyvéd, európai közösségi jogász, külföldi jogi tanácsadó, kamarai jogtanácsos, alkalmazott ügyvéd, alkalmazott európai közösségi jogász, mint ügyvédi tevékenységet gyakorló természetes személy, aki ügyvédi tevékenység végzésére jogosult vagy jogosult volt, és a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Ügyvédi nyilvántartásában szerepel vagy szerepelt, továbbá az az ügyvédi iroda, ügyvédi társulás és ügyvédi irodaközösség, mint ügyvédi tevékenységet gyakorló jogi személy szervezet, aki ügyvédi tevékenység végzésére jogosult, és a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Ügyvédi nyilvántartásában szerepel, és nyilatkozik a belépési szándékáról (belépési nyilatkozat), továbbá az Egyesület célkitűzésével egyetért, és az Alapszabályban foglalt rendelkezéseket magára nézve kötelezőnek elfogadja és rendelkezik két tag ajánlásával (ajánlás).

VI.
A tagsági jogviszony keletkezése

1. Az Egyesületi tagság az alapításkor az Egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az Egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

VII.
A tagsági jogviszony megszűnése

1. A tagsági jogviszony megszűnik:

1. A tag kilépésével.
2. A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
3. A tag kizárásával.
4. a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával.

2. A tagsági jogviszonyát a tag az Egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az Egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen Alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

A kizárási eljárást bármely tag vagy Egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

4. Az Alapszabály a tagságot feltételekhez köti, ha a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az Egyesület Elnöksége dönt. Az írásbeli felmondás tartalmazza az indoklást és tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. A felmondást írásban igazolható módon kell az érintettel közölni.

VIII.
A tagok jogai

1. Az Egyesület tagja jogosult:

1. az Egyesület tevékenységében részt venni
2. az Egyesület szolgáltatásait igénybe venni
3. a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
4. az Egyesület irataiba betekintetni arra, hogy az Egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

A tag a közgyűlésen a szavazati jogát személyesen gyakorolhatja.

A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

IX.
A tagok kötelezettségei

1. Az Egyesület tagja:

1. Nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét.
2. Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
3. Köteles az Egyesület Alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
4. Köteles a lakcímének és email címének megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

X.
Az Egyesület szervei

1. Az Egyesület szervei:

1. Közgyűlés
2. Elnökség

A Közgyűlés

2. A közgyűlés az Egyesület döntéshozó szerve.

3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

1. az Alapszabály módosítása;
2. az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
3. a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
4. az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
5. az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
6. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll;
7. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
8. a jelenlegi és korábbi Egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
9. döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy Alapszabály a hatáskörébe utal.

4. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

5. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az Egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A közgyűlési meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább fél órával és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.

A közgyűlési meghívót az Egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az Egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

Jelen Alapszabály rögzíti, hogy Közgyűlés személyes jelenlét helyett tartható elektronikus hírközlő eszköz segítségével is, illetve az Egyesület tagja a személyes jelenlét helyett a Közgyűlésen részt vehet elektronikus hírközlő eszköz segítségével is. Ennek érdekében jelen Alapszabály az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját úgy határozza meg, hogy a tagok azonosítása, és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen.

Az Egyesület tagja szavazati jogának elektronikus hírközlő eszközön keresztül történő gyakorolásához alkalmazható elektronikus hírközlő eszköznek minősül a képi adatátvitelre alkalmas eszköz és program (például: Zoom, Google Meet, Microsoft Teams, Skype, a Viber, Facetime és hasonló számítógépes programok). Az ehhez szükséges technikai eszközöket az Egyesületi tagnak kell megszerveznie és biztosítania. Bármely megjelölt eszköz használatánál akkor szabályos a személyesen nem résztvevő tag szavazati jogának gyakorlása, ha a képi adatátvitelre alkalmas eszköz és program kihangosításával, illetve a videovevő bekapcsolásával a levezető elnök a jegyzőkönyvvezető, illetve a jegyzőkönyv hitelesítők azonosítani tudják a távol lévő tagot és a közgyűlés teljes ideje alatt vele folyamatos elérhetőség biztosított. A Közgyűlés elektronikus hírközlő eszközzel történő megtartásának tényét a meghívónak tartalmaznia kell.

A Közgyűlés elektronikus hírközlő eszközzel történő megtartására - azaz abban az esetben, ha minden tag elektronikus úton venne részt - kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha ehhez a Közgyűlést megelőző legalább 5 nappal valamennyi tag hozzájárul, vagy a meghívó közzétételét követő tíz napon belül egyetlen tag sem tiltakozik. Az elektronikus úton történő megtartás ellen bármely tag írásban, illetve e-mailben tiltakozhat. Amennyiben bármely tag személyes jelenléttel kíván a Közgyűlésen részt venni, ezt a jogosultságot biztosítani kell számára.

Amennyiben az Egyesület valamely tagja a személyes jelenlét helyett a Közgyűlésen jogait elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével kívánja gyakorolni, a jelenlét elismerésének feltétele, hogy a Közgyűlés meghívóban meghirdetett időpontban történő megkezdéséig az Egyesület tagja írásban, igazolható módon jelentse be az Egyesület részére, hogy elektronikus úton kíván részt venni a Közgyűlésen, a kapcsolódás módját, a telefonszámát illetve az egyéb képi adatátvitelre alkalmas alkalmazásban az elektronikus azonosítóját, valamint megjelölve a közgyűlés dátumát. Írásbeli igazolható módon történő bejelentésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá az Egyesület elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). A Közgyűlésről ebben az esetben is írásbeli jegyzőkönyv készül, melyre a Közgyűlés jegyzőkönyv felvételének általános szabályai vonatkoznak, de az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott közgyűlésen elhangzottakat és a meghozott úgy kell rögzíteni, hogy az utóbb ellenőrizhető legyen.

6. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

1. az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
2. az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
3. az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

9. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, nevét és lakóhelyét vagy székhelyét. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

1. az Egyesület nevét és székhelyét;
2. a közgyűlés helyét és idejét;
3. a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
4. a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
5. a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és két erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja;
5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

11. A közgyűlés határozatát - az Alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában - egyszerű szó­ többséggel, nyílt szavazással hozza. Az Egyesület Alapszabályának módosításához, az Egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az Egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg (amennyiben van az Egyesületnek honlapja).

Elnökség

13. Az elnökség az Egyesület öt (5) elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy Alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az 5 fős elnökség tagjai az elnök és az elnökségi tagok.

14. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

1. a megbízás időtartamának lejártával;
2. visszahívással;
3. lemondással;
4. a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
5. a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
6. a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az Egyesülethez címzett, az Egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

15. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

16. Az Egyesület vezető tisztségviselői:

Az Egyesület elnöke: dr. Horváth Lóránt

Az elnökség tagjai:

• dr. Bárándy Péter
• dr. Fekete Tamás János
• dr. Nagy Gábor Mátyás
• dr. Sándor Éva

Az Egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

17. Az elnökség hatáskörébe tartozik:

1. az Egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
2. a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
3. az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
4. az Egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
5. a közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése;
6. az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
7. észrevétel a közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
8. a tagság nyilvántartása;
9. az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
10. az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
11. az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
12. a tag felvételéről való döntés;
13. döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy Alapszabály a hatáskörébe utal

18. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az Egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

A elnökség ülése személyes részvétellel vagy elektronikus úton is lefolytatható. A fizikai jelenléten kívül a elnökségi ülésen jelenlevőnek tekintendő a tag, ha elektronikus vagy távközlési eszközzel folyamatosan követni tudja a elnökségi ülésen történő eseményeket és ezen keresztül módja van bekapcsolódni a megbeszélés folyamatába.

A elnökségi tag elektronikus hírközlő eszközön keresztül történő részvételéhez alkalmazható elektronikus hírközlő eszköznek minősül a képi adatátvitelre alkalmas eszköz és program (például: Zoom, Google Meet, Microsoft Teams, Skype, a Viber, Facetime és hasonló számítógépes programok). Az ehhez szükséges technikai eszközöket a elnökségi tagnak kell megszerveznie és biztosítania. Amennyiben a elnökség tagja a elnökség ülésén elektronikus úton kíván részt venni, a jelenlét elismerésének feltétele, hogy a elnökségi ülés meghívójában meghirdetett időpontban történő megkezdéséig a elnökség tagja írásban, igazolható módon jelentse be az Egyesület részére, hogy elektronikus úton kíván részt venni a elnökségi ülésen, a kapcsolódás módját, a telefonszámát illetve az egyéb képi adatátvitelre alkalmas alkalmazásban az elektronikus azonosítóját, megjelölve a elnökségi ülés dátumát. Írásbeli igazolható módon történő bejelentésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá az Egyesület elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). Az Egyesület tagjának bejelentése a elnökségi ülés jegyzőkönyvének mellékletét képzi. Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott elnökségi ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy az utóbb ellenőrizhető legyen.

19. Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Három elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja;
5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

20. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az Egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

XI.
Záró rendelkezések

Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Kelt: Budapest, 2024. év június hó 20. napján

Alapadatok

ÜGYVÉDKÖR, Ügyvédek Országos Szakmai Egyesülete

Nyilvántartási szám: 01-02-0016852
Székhely: CANADA SQUARE, 1027 Budapest, Ganz u. 12-14. 5.em
Országos azonosító: 0100/60127/2018/2300035652615
Eljáró Bíróság: Fővárosi Törvényszék
Ügyszám: 100/Pk.60127/2018
Elektronikus kapcsolattartási cím: 8978494
Adószám: 8978494-1-41
Statisztikai számjel: 18978494-9412-529-01
közhasznúsági fokozat: nem közhasznú

Email: info@ugyvedkor.hu
Web: www.ugyvedkor.hu
Tel: +36 1 336 0090
Mobil: +36 30 837 2002

* * *