Reintegrációs őrizet kiüresítése
Háttér
2023-ban összesen 2021 fő embercsempész került reintegrációs őrizetbe a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága adatai alapján. Tavaly augusztus elejéig 1385 külföldi embercsempészt engedtek ki a magyar börtönökből. Magyarországon a döntés meghozatala előtt a fogvatartotti állomány 13 százalékát, 2600 főt tették ki a külföldiek, többségük embercsempészetért ült. A kormány 2023 áprilisában fogadta el azt a rendeletet, amely a külföldi állampolgárságú embercsempészeket úgynevezett „reintegrációs őrizetbe” helyezi. A reintegrációs őrizet szabályai szerint az a Magyarországon jogerősen elítélt embercsempész, aki egyéb, súlyosabb bűncselekményt nem követett el, és megígéri, hogy 72 órán belül elhagyja az országot, távozhat a börtönökből, fegyházakból. A kormány azzal indokolta a külföldi embercsempészek börtönből való kiengedését, hogy az ellátásuk komoly terhet ró a költségvetésre. 2022. december végén az embercsempészés volt a leggyakoribb letartóztatási ok.
Az Eurostat 2021-es adatai szerint Magyarországon vannak a legtöbben börtönben az EU-ban 100 ezer lakosra vetítve. A strasbourgi bíróság 2015-ben el is marasztalta hazánkat a börtönök túlzsúfoltsága miatt. 2022 év végén az átlagos zsúfoltság 106 százalékos volt, de voltak olyan börtönök is, ahol 110 százalék fölé nőtt a telítettség.
Álláspont
Rendőrök, ügyészek, bíróságok, ügyvédek, tolmácsok, büntetés-végrehajtási szakemberek dolgoznak az embercsempészettel kapcsolatos ügyek felderítésén, melynek hatalmas a költségvonzata, rengeteg időt és energiát felemészt. Az embercsempészek „szabadon engedésével” kárba vesznek az igazságszolgáltatás gépezetének erőforrásai.
A büntetések alapvető egyik legfontosabb célja, hogy elrettentse az elkövetőt a bűnismétléstől, a bűncselekmény elkövetésétől. A büntetőjog alapvető elveinek mond ellent az, hogy kiszabott szabadságvesztést nem kell kitölteni, és a jogalkotó által társadalomra fokozottan veszélyes bűncselekménynek a gyakorlatban nincs szankciója. Jelenleg a magyar állampolgárságú embercsempésznek letöltik a büntetésüket, a külföldiek nem, mivel a gyakorlat azt mutatja, hogy a szélnek eresztett bűnözők valójában nem kerülnek semmiféle őrizet alá. Mindez ellentmond a reintegrációs őrizet hazai szabályozásának.
A gyakorlat ebben a formájában elfogadhatatlan, jogsértő és nem szolgálja az igazságszolgáltatás céljait.
Kapcsolódó hírek és lapszemlék
Több mint kétezer külföldi embercsempészt engedtek ki tavaly a magyar börtönökből
hvg.hu Csak tavaly augusztus óta havonta átlagosan 127 külföldi embercsempész szabadulhatott. Az embercsempészek szabadon bocsátását a kormány azzal magyarázta korábban, hogy ellátásuk éves szinten több milliárd forintos költségekkel terheli a büntetés-végrehajtási szervezetet.
Augusztus elejéig már 1385 külföldi embercsempészt engedtek szabadon a magyar börtönökből
hvg.hu A gyakorlatot a BVOP szemérmesen reintegrációs őrizetbe bocsátásnak nevezi, ugyanakkor a büntetés-végrehajtás által a fogalomról kiadott kis pamfletben sincs egy szó sem a külföldi állampolgárok „menj amerre látsz” alapú elengedéséről.
Nemzetközi jogot sérthet a külföldi embercsempészek elengedése
szabadeuropa.hu A rendelet szerint a kiengedett külföldi embercsempészek reintegrációs őrizetbe kerülnek, de a Helsinki bizottság szakértője szerint ez valójában szélnek eresztés. Egy nemzetközi jogász szerint nonszensz, hogy a magyar büntetés-végrehajtás kényszerintézkedést hajt végre egy idegen országban.
Továbbra is százával szabadulnak a külföldi embercsempészek a magyar börtönökből
telex.hu Zsúfoltak a magyar börtönök, így Magyarország előszeretettel engedi ki a korábban elfogott embercsempészeket, ha ők 72 órán belül elmennek hazánkból. Van, aki még ezt a feltételt sem teljesíti, és visszakerül, az unió pedig rosszallja az egész rendszert.