Fotó: Lánczi Tamás, 2024 januárjától a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke.

A szuverenitás – vagyis az állam autonóm döntéshozatali képessége – minden demokratikus rendszer alapja. Magyarország 2023-ban elfogadta a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényt, és 2024 februárjától működésbe lépett egy új állami intézmény, a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH), amely feladata az volt, hogy felhívja a figyelmet a külföldi befolyás kockázataira, és elemezze, feltárja ezeket, különösen a jogalkotók számára.

A Hivatal nem nyomozó szerv, nem alkalmazhat szankciókat, hanem elsősorban elemző, feltáró tevékenységet végezhet, és megvan a lehetősége arra, hogy együttműködve más állami szervekkel, a nyilvánosság elé tárjon jelentéseket, valamint javaslatokat tegyen jogalkotási hiányosságokra.

A szuverenitásvédelmi törvény sértheti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését, többek között az uniós demokratikus értékeket, a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát, az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jogot, vagyis a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, az egyesülés szabadságát, a hatékony jogorvoslathoz, a tisztességes eljáráshoz való jogot, az önvádra kötelezés tilalmát, az ügyvédi titoktartási kötelezettséget, a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogi követelményeket és számos, a belső piac tekintetében alkalmazandó szabályt is.

A szuverenitásvédelmi törvény indokolásában az alkotmányos önazonosság védelme érdekében hozta létre a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, ezek szerint a „demokratikus vita, az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok kapcsán támasztott átláthatóság követelményének érvényesülése, a külföldi beavatkozási kísérletek nyilvánosságra hozatala és az említettekhez hasonló beavatkozási kísérletek megakadályozása érdekében” van szükség új állami hivatalra.

A törvény szövege pontatlan, úgynevezett „gumijogszabály”, ami miatt gyakorlatilag szinte bármilyen közéleti megnyilvánulás értelmezhető külföldi érdekeket szolgálatának, mely veszélyezteti Magyarország szuverenitását. A jogszabály alkalmas arra, hogy megfélemlítse az egyéneket és közösségeket a közéleti részvételtől.

A törvény nem felel meg a demokratikus jogállam kritériumainak, a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem hatóság, eljárásrendje tisztázatlan, úgy alkalmazhat adatgyűjtést és úgy folytathat le „eljárásokat”, hogy azoknak törvényes jogorvoslata sem létezik. A Hivatal álláspontunk szerint nem helyezhető el a magyar jogrendben.