A Kormány elképzelései nem felelnek meg a jogbiztonság Alaptörvényben megkövetelt elvének, korlátozzák az Alaptörvényben garantált alapjogokat, nélkülözik a szükségesség és arányosság elvét, ellentétesek a nemzetközi jogi normákkal, túlhatalmat biztosítanak az állam-, és közigazgatási szerveknek, teljesíthetetlen kötelezettségeket írnak elő és garanciák nélküli eljárásrendet állítanak.

A koncepció legkritikusabb pontja maga a belépő, azaz a befolyásoló szervezetté minősítés folyamata. A minősítést a Szuverenitásvédelmi Hivatal végezné, védett adatokat felhasználva, egyoldalúan, az eljárás alá vontak teljes kiszolgáltatottságával. A Hivatal vizsgálata nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, ellene jogorvoslatnak helye nincs. A Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslata alapján a döntést maga a Kormány, mint a legfőbb államigazgatási szerv hozza meg. A Kormány döntéshozói pozícióba helyezése ilyen esetekben példátlan és indokolatlan. Mivel a Kormány felett csak az Országgyűlés áll, a Kormány által hozott határozatok, amelyek a Magyar Közlönyben való közlésétől hatályosulnak, bírósági felülvizsgálattal, keresettel nem támadhatók, így maga a Kormány szerepe zárja ki a jogorvoslat lehetőségét.

Kiemelt közszereplőnek minősül az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy egy éven belül fontos közfeladatot látott el. A kiemelt közszereplők Magyarországon törvényben előírt módon kötelesek rendszeresen vagyonnyilatkozatot tenni. A nyilatkozatban fel kell tüntetniük az ingatlanokat (tulajdon, használat, haszonélvezet), az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat, mint haszonélvezet, bérleti jog, ingatlanon lévő terheket, mint a jelzálog, tartozások. A járműveket, nagy értékű ingóságokat, a bankszámlákon lévő pénzösszegeket, megtakarításokat, a befektetéseket, részvényeket, kötvényeket, a vállalkozásokban fennálló érdekeltségeket, a hiteleket és tartozásokat, az ajándékokat, juttatásokat.

A kiemelt közszereplők pénzügyi tranzakciói fokozott pénzmosás elleni ellenőrzés alá esnek. A banki számlanyitás vagy nagy összegű átutalások esetén a pénzügyi intézmények fokozott ügyfél-átvilágítást végeznek. Figyelik tranzakcióikat, a gyanús pénzmozgásokat a bankok jelentik a Pénzmosás Elleni Információs Irodának. Ellenőrzik a tulajdonosi háttereket és a pénzek eredetét, különösen külföldi utalások esetén. Korrupció vagy szabálytalanság gyanúja esetén hatósági vizsgálat indulhat ellenük, amely kiterjedhet a családtagokra és üzleti kapcsolatokra is.

A kiemelt közszereplők esetén különös figyelmet fordítanak arra, ha külföldi kapcsolatokat ápolnak, jelenteniük kell a külföldi bankszámlákat, a külföldi cégekben való érdekeltségüket, az ajándékokat és támogatásokat külföldi személyektől, intézményektől. A befolyásoló szervezet irányítói azonban nem látnak el fontos közfeladatot, nem állami, önkormányzati vagy pártvezetők, akik választott vezetők, hanem átlagemberek, akiknek az életét, munkáját szükségtelenül és aránytalanul terheli a kiemelt közszereplői státusz.

A jogorvoslatok rendszere a különböző jogágak eljárásaiban legalább három, esetenként négy szintű. Magyarországon a közigazgatási döntések bírósági felülvizsgálatát első fokon közigazgatási és munkaügyi bíróságok végzik, másodfokon pedig a Kúria. Az átláthatósági törvénytervezet azonban elsőfokú felülvizsgálatra is a Kúriát jelöli ki, ami nem felel meg a magyar bírósági rendszer hierarchiájának és az Általános közigazgatási rendtartás szabályainak. Ez megsérti a fokozatosság és a kettős fórum elvét, hiszen így az érintettek nem élhetnek fellebbezési joggal a közigazgatási bíróságok szintjén. A jogállamiság alapelve, hogy minden érintett számára biztosítani kell a megfelelő, és hatékony jogorvoslat lehetőségét. Egyben megfosztja az alsóbb fokú bíróságokat a független döntéshozataltól és az Európai Unió Bíróságához való fordulás lehetőségétől. Külön kiemelendő a hatósági döntés megváltoztatásának kizárása, amely gyakorlatilag végtelenítheti a hatósági eljárást, mivel csak a helybenhagyás vagy a megsemmisítés és új eljárásra kötelezés lehetséges.

A koncepció egyik legszembetűnőbb hiányossága továbbá az eljárási garanciarendszer teljes hiánya. Minden hatósági eljárás jogokat biztosít az eljárás alanyának, ilyenek a tájékoztatáshoz való jog, az iratmegismerés joga, a képviselethez való jog, nyilatkozattételhez és bizonyításhoz való jog, adatvédelem és személyes adatok védelme.