Gyermekkorát meghatározta a történelem sötét korszaka. 1950-ben családjával együtt kitelepítették a Hortobágyra, Ebesre. A kényszertábor, ahol közel két évig éltek, egész életére nyomot hagyott. A jog iránti elkötelezettségében mindig ott volt a szabadság elvesztésének keserű tapasztalata, és az a felismerés, hogy a jog az emberi méltóság legfontosabb oltalmazója. A kényszerlakhelyről csak a Nagy Imre-program révén szabadulhattak, de a megpróbáltatás nem megtörte, hanem eltökéltté tette: hivatását a kiszolgáltatottak melletti kiállás vezette.

Tanulmányait Szegeden végezte, ahol 1966-ban jogi diplomát szerzett. A Szegedi Ügyvédi Kamarábaügyvédjelöltként lépett be, majd két évvel később már önálló ügyvédként folytatta munkáját. 1994-től egyéni ügyvédként tevékenykedett, később fiával, dr. Ábrahám Csabával – aki szintén egészségügyi szakjogász – társult. Ritka kiváltság volt, hogy élete során szakmai örökségét közvetlenül vihette tovább a következő generációra.

Szakmai és közéleti munkája túlmutatott az ügyvédi hivatás falain, az ellenzéki kerekasztal civil oldalának képviselőjeként részt vett a rendszerváltás előkészítésében. A civil bátorság és a felelősségvállalás nemcsak jogi munkájában, hanem egész életében vezérelv volt. 1994-ben „Az év szegedi embere” címmel ismerték el.

A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem jogtanácsosaként, majd az egészségügyi szakjog területén végzett kiemelkedő munkájával generációk szakmai gondolkodását formálta. A Medical Protection Hungary és később az Orvos Védelem szaklap szerkesztőbizottságának elnökeként hidat teremtett az orvostársadalom és a jog világa között. 2006-ban megjelent „Orvosi műhibák” című könyve mérföldkővé vált az egészségügyi kártérítési jog területén – ma is alapműként hivatkozzák.

Tagja volt a Magyar Kriminológiai Társaság igazgatótanácsának, valamint elnöke az MKT Dél-Alföldi Régiójának. 2000-től a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Civilisztika Tanszékén előadóként oktatott, hallgatók százai ismerték meg tőle a jog lényegét – hogy az az emberért van. 2018-ban a Magyar Egészségügyi Menedzser Klub tiszteletbeli tagjává választotta. 2020-ban munkáját a Magyar Köztársaság arany érdemkeresztjével ismerték el „a betegjogok és az egészségügyi kártérítési jog területén végzett több mint öt évtizedes kiemelkedő tevékenységéért”.

Hosszú éveken keresztül vezette a Szegedi Ügyvédi Kamara fegyelmi tanácsát, ahol következetessége, integritása és embersége példát mutatott az ügyvédi hivatás etikájáról. A kamara első elnökéről elnevezett emlékgyűrűt is átvehette, amely a szakma legmagasabb erkölcsi kitüntetése.

2023 októberében kollégáival együtt megalapította az ÜGYVÉDKÖR, Ügyvédek Országos Szakmai Egyesületét, melynek 2024 júliusáig elnökségének, majd törzskarának aktív tagja volt. Nem egyszerűen jogi tudást hagyott hátra, hanem életművet, egy olyan örökséget, amely a szakmai tisztesség, az emberi méltóság és a kiszolgáltatottak védelmének kötelezettségét jelentette. 

Köszönjük az együtt töltött időt, amely jelentős nyomot hagyott a közösségünk életében, az ügyvédségben, az egészségügyi jog területének minden paragrafusában és minden emberi sorsban, amelyért küzdött.

Nyugodj békében Laci.