A Kúria 2024.04.02-án pontot tett a perköltségek kérdésére, kimondva, hogy fizessen a pervesztes, mivel a pernyertes alappal perelt, illetve alaptalanul perelték (Pfv.II.20.887/2023/6.). A pernyertesség pedig azt jelenti, hogy a bíróságnak a perköltségek megtérítésére kell köteleznie a pervesztest, azaz az ügyvéd költségét is a pervesztes féllel kell megfizettetni. A Kúria szerint, a bíróság mérsékelheti ugyan az ügyvédi munkadíjat, de az arányossági vizsgálat kizárólag objektív szempontokat érinthet, vagyis azt, hogy az ügyvéd tényleges perbeli tevékenysége a megbízási szerződésben általa vállalt kötelezettségnek megfelelt-e. De nem terjedhet ki annak szubjektív tartalmára, az ügyvéd munkájának mennyiségére, időtartamára és szakmai megítélésére. Mindenki fellélegezhetett, hosszú idő után, végre megtérülhetnek a perköltségek.

Erre válaszul az Igazságügyi Minisztérium 2024.08.30-án 7 napos társadalmi vitára bocsátotta a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló új rendelet tervezetét. Bár a tervezet az indokolásában hivatkoznak a Kúria e tárgykörben született ítéletére, azzal mégis ellentmondásba keveredik, és gyakorlatilag visszaállítja az eredeti állapotot. 

A rendelettervezet bevezeti ugyan a kérelem intézményét, vagyis a bíróság hivatalból már nem mérsékelhet automatikusan, de azért hagy egy kiskaput, ugyanis a 4.§ (1), (2) bekezdésre alapozva mégiscsak megteheti: részletes indokolási kötelezettség terhe mellett a bíró 50%-os vagy annál nagyobb mértékben (akár korlátlanul is) csökkentheti azt. Gyakorlatilag lefolytathat egy szubjektív arányossági vizsgálatot, figyelemmel az ügyvédi tevékenységgel járó felelősségre, a munkadíjban érvényesített általános költségekre, valamint az elvégzett munka terjedelmére és egyediségére.

Az új jogszabály a polgári és közigazgatási ügyekben lesz hatályos, ahol nem egy esetben az állam áll az alperesi pozícióban. Nem látjuk kifogásolni valónak a mérséklést abban az esetben, ha az ügyvédi díjak kirívóan eltúlzottak, vagy ellentétesek a piaci viszonyokkal, illetve a józan ésszel, de felmerül a kérdés, hogy miért van egyáltalán a Kúria, ha annak döntéseit a Kormány folyamatosan derogálja.