„Az Átlátszó közérdekű adatigénylési tevékenysége és a kiszivárogtatott állami dokumentumok titkos, anonim módon való befogadása, amennyiben ezt egy idegen hatalom által létrehozott és finanszírozott hálózat tagjaként teszi, lehetőséget teremt arra, hogy a magyar állam és intézményei ellen végzett hírszerzési tevékenységet elfedje, legális adatszerzésnek álcázza. Ez már önmagában sérti a nemzetállami szuverenitást.” 

A Szuverenitásvédelmi Hivatal második jelentése élesen kirajzolta vizsgálatainak főbb irányvonalait, amelyek a korrupció vizsgálatban és a dezinformációban jelölhetők meg. A korábbi megállapításokon túlmenően, új elemként jelent meg az ügynöki, hírszerzői tevékenység, mint államellenes cselekmény, a „külföldi hatalom” beazonosítása az USA személyében, továbbá az EU-s források jogellenes felhasználása, mint egy esetleges költségvetési csalás tényállási eleme. 

Sem az állami, sem pedig az üzleti korrupció nem védett jogi tárgya az Alaptörvénynek vagy jogrendszerünknek, ezért annak kutatása, feltárása és közlése nem sértheti az Államunk függetlenségét vagy alkotmányos rendjét. A korrupció minden formája bűncselekmény, amely kiemelten veszélyes a társadalomra és amelyet az állam büntetőhatalomának üldöznie kell. A korrupció feltárása kapcsán az Átlátszó és más médiumok kizárólag olyan közérdekű adatokat, dokumentumokat használnak és használhatnak fel a közléseikben, amelyek a nyilvánosság számára is megismerhetők, szolgálati-, állami-, üzleti-, vagy magán titkokat nem tartalmazhatnak, ezért felhasználásuk törvénybe nem ütközhet. 

Az ÜGYVÉDKÖR a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozásától kezdve azt hangsúlyozza, hogy a büntetőtörvénykönyv tartalmazza mindazon definíciókat, továbbá a nyomozóhatóságok rendelkeznek minden eszközzel, amelyekkel a nemzeti szuverenitás sérelmével kapcsolatba hozható bűncselekmények felderíthetők, vizsgálhatók és végül szankcionálhatók.