Mint arról korábbi közleményeinkben hírt adtunk, a Magyar Ügyvédi Kamara több fórumon is határozott tiltakozását fejezte ki a Kormány által az Országgyűlés elé benyújtott, a kirendelt védői rendszer átalakítását célzó törvényjavaslat kapcsán. A MÜK elnöke, Havasi Dezső által felállított elnöki tanácsadó bizottság a kollégák aktív közreműködésével összeszedte és írásba foglalta mindazon szakmai érveket, amelyekkel a kamara rámutatott: a tervezett átalakítások súlyosan sértenek számos jogállami alapelvet, így a tisztességes eljáráshoz való jogot és ennek keretében a hatékony védelemhez való jogot is. A bizottság koordinátora, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, Tóth M. Gábor által összefoglalt írásbeli álláspont egyértelművé tette: a magyar ügyvédség ellentmondást nem tűrő szakmai érveléssel alátámasztottan utasította el azt a kormányzati elképzelést, amely a védelem biztosítására vonatkozó állami közfeladat ellátását – akár csak részben is – az ügyvédekkel finanszíroztatná.

Miután az ügyvédség határozott álláspontjának hangot adott – melynek szép, az igazságügyi tárca számára is ismertté vált példája volt 6245 kolléga által rendkívül rövid idő alatt kitöltött kérdőív egyértelmű eredménye is – az igazságügyi kormányzat egyeztetést kezdeményezett a MÜK képviselőivel. Ennek folyományaként tegnap Havasi Dezsőt, a MÜK elnökét, Holczer Ferencet, a MÜK főtitkárát, Tóth M. Gábor BÜK-elnököt és Reiniger Balázst, a MÜK titkárát hivatalában fogadta Tuzson Bence igazságügyi miniszter és az IM felső vezetésének képviselői.

A miniszter a találkozón egyrészt kifejezte azon álláspontját, hogy a Kormány a javaslattal semmiképp nem kívánt az ügyvédség ellen tenni, de megértette azt is, hogy az eredetileg beterjesztett törvényjavaslat okkal váltott ki ellenérzést. Éppen ezért jelezte: a T/10011. sz. törvényjavaslatnak a kirendelt ügyvédekre vonatkozó részét – a benyújtott formában – semmiképp sem tartják fenn (módosító javaslattal az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságának eljárásában, várhatóan december 12-én kiveszik majd a törvénytervezet szövegéből).

Ugyanakkor a miniszter azt is javasolta, hogy a kirendelt védői rendszer működtetésében az ügyvédség vállaljon az eddigieknél jóval nagyobb szerepet. A tárcavezető elképzelése szerint a kirendelt védő biztosítása továbbra is állami közfeladat maradna, melynek – részbeni – biztosítását az állam a Magyar Ügyvédi Kamarán keresztül (pl. közszolgáltatási szerződés útján) látná el. Ehhez a forrást – ráadásul a korábbiakhoz képest a felhasznált költségvetési összeg dupláját – az állam átadná a MÜK-nek, amellyel a vádemelésig a nyomozó hatóságok (rendőrség, NAV), illetve az ügyészség általi kirendelések költségeit a korábbiaknál jóval színvonalasabban lehetne finanszírozni. Azt pedig, hogy a kifizetési rendszer hogyan működhetne az ügyvédek számára a leginkább kedvezően, a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatban állapíthatná meg – ideértve annak a kérdését is, hogy ebből a pénzből mekkora elszámolható óradíj, milyen elszámolható tételek lennének biztosíthatóak. Tuzson Bence amellett érvelt, hogy ezzel a 150 éves fennállást ünneplő magyar ügyvédi önkormányzatiság tovább erősödhetne. A kamarai vezetők felvetésére a miniszter késznek mutatkozott arra is, hogy javaslatát a Magyar Ügyvédi Kamara legfőbb döntéshozó fóruma, a MÜK december 9-én tartandó Küldöttgyűlése elé tárja azt remélve, hogy az igazságügyi kormányzat és a kamara egy új rendszer elvi alapjainak lefektetésében megállapodhat.

A MÜK küldöttsége mindenekelőtt üdvözölte azt a tényt, hogy az eredeti törvényjavaslatot a Kormány nem fogja fenntartani. A másfél órás egyeztetésen a MÜK vezetői több tisztázó kérdést és felvetést fogalmaztak meg a koncepcióval kapcsolatban, de nyitottnak mutatkoztak egy, az ügyvédi kirendelési rendszer valódi jobbítását – így a védői díjak mértékének növelését, illetve a kifizetések gyors lebonyolítását – célzó, és az ügyvédi önkormányzatiságot tovább erősítő új megoldás kidolgozására. Az új – ma még részleteiben sem ismert – kirendelési rendszer túlzottan gyors (akár május 1-jei) bevezetése kapcsán ugyanakkor óvatosságra is intették az IM vezetését, hiszen világos, hogy csak egy részleteiben is jól kidolgozott és valóban működőképes rendszer szolgálja az igazságszolgáltatás minden résztvevőjének érdekeit is.

A miniszter azt javasolta, hogy a MÜK küldöttsége működjön közre abban a munkában, amellyel még idén – a Parlament előtt fekvő törvényjavaslatban a korábban előterjesztett szabályok törlésével és új szabályok megfogalmazásával – meg lehet teremteni egy teljesen új védői kirendelési rendszer alapjait. A MÜK vezetői késznek mutatkoztak arra, hogy az IM által megküldött konkrét javaslatokat végiggondolják és véleményezzék, továbbá – szükség szerint – személyes egyeztetéssel próbálják segíteni a fentiekben megfogalmazott célt.

Havasi Dezső, a MÜK elnöke mindenképpen sikernek értékelte a megbeszélést a magyar ügyvédség szempontjából, hiszen elhárult az a veszély, amelyet az eredetileg benyújtott törvényjavaslat jelentett. Reményét fejezte ki abban a tekintetben is, hogy sikerül ezen pár napos időszak alatt (hiszen december 12-ig a „végső” TAB-módosító javaslatot a Kormánynak az Országgyűlés elé kellene terjeszteni) lerakni egy teljesen új rendszer alapjait is. Nyilvánvaló, hogy annak tényleges működtetése beindításához azonban jó néhány hónapra, és további jogszabályok vagy szabályzatok megalkotására is szükség lesz majd.

A Magyar Ügyvédi Kamara továbbra is igyekszik folyamatos tájékoztatást adni az ügyvédséget érintő legfontosabb fejleményekről, így a kirendelt védői rendszer átalakításával kapcsolatos legfrissebb tudnivalókról. Most intenzív szakmai egyeztetési időszak következik. Köszönjük valamennyi, a folyamatban értékes és konstruktív észrevételt előterjesztő kolléga fáradozását!