„A Tizenhetedik Magyar Jogászgyűlés […] plenáris ülésén […] a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke szakmainak álcázott, de a jogszabályokat és a tényeket figyelmen kívül hagyó és az Alaptörvény előírását súlytalanként kezelő, éles politikai kritikát fogalmazott meg a Kúria feladatait, a Jogegységi Panasz Tanács összetételét és működését illetően.

A Jogászgyűlés programja ezen az ülésen a vitát nem tette lehetővé, de a Kúria és a kúriai bírák politikai vitában egyébként sem vehetnek részt. Politikai provokációra pedig szakmai érvekkel nem lehet válaszolni. Erre nem is volt szükség. Tudomásunk szerint a Jogászgyűlés záróülésén elhangzott előadások visszatértek a szakmai értékelésekhez, és a zárszóban a Magyar Jogász Egylet elnöke elnézést kért a Kúriától. A Kúria vezetőinek elmaradt előadásait a rendezvény résztvevői számára hamarosan elérhetővé tesszük.”

Az ÜGYVÉDKÖR osztja dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének előadott véleményét. Ezen túlmenően emlékeztet arra, hogy a 2024-es év értékelőjében ennél élesebb kritikát fogalmazott meg „a Kúria egyeduralma az igazságszolgáltatás felett” címmel, külön kiemelve a Jogegységi Panasz Tanács összetételét és működését. A Jogászgyűlés a jogászi hivatásrendek kiemelt rendezvénye, melynek célja az eszme-, és tapasztalatcsere, valamint az eltérő vélemények ütköztetése. A Magyar Ügyvédi Kamara elnökének beszéde mentes volt a politikai kritikától, egy valós problémára mutatott rá, amely jelentős hatással lehet a teljes ítélkezési gyakorlatra.

A Kúria elnökének autoriter magatartása, amellyel a rendezvény elhagyására kötelezte a Kúria elismert vezető bíráit, éppen a személyi és szakmai kritikákat erősíti. Nem beszélve arról, hogy a konferencia résztvevői a rendezvényért részvételi díjat fizettek, de a meghirdetett előadók hiánya miatt a második nap egyik legfontosabb „Jogegység, jogerő, korlátozott precedensrendszer” szekciója hiányos maradt.