Lánczi Tamás azzal vádolja az oknyomozó portált, hogy külföldi pénzeket felhasználva hírszerzést végez.
hvg.hu
A múlt héten az Átlátszó bejelentette, hogy személyiségi jogi pert indít a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen, visszautasítja, alaptalannak és jelentős részükben kifejezetten hazugnak tartja „Az Átlátszó tevékenységének hatása a magyar szuverenitásra” című „vizsgálati jelentésében” megfogalmazott megállapításokat.
Kedden a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője reagált erre. Lánczi Tamás arról beszél a Facebookra feltöltött videóban, hogy az Átlátszó – szerintük – nem civil és független, mert külföldi államoktól pénzt kap és külföldi szerverekre tölti fel az információkat, amiket beszereznek.
Azt mondta, „az Átlátszó csak azért működik Magyarországon, hogy átláthatatlan külföldi pénzeket felhasználva hírszerzést végezzen, szenzitív adatokat továbbítson külföldi szerverekre, ezzel pedig lehetőséget biztosít beavatkozási kísérletekhez, amivel az ország számára súlyos károkat okoz, mindezt persze a megrendelő igényei szerint”.
Lánczi beszél a Sargentini-jelentésről is, amiben a magyar jogállamiságot erősen kritizálták. Azt úgy kötötte össze az oknyomozó portállal, hogy a jelentéshez szerinte téves információkat adtak. Emellett azzal vádolja az Átlátszót, hogy szisztematikusan visszaélnek a közérdekű adatokkal, és ezzel eszközt biztosítanak külföldi befolyásolási kísérletekhez.
Előveszi a KiMitTud oldalt is, amit az Átlátszó üzemeltet. Lánczi szerint oda magyar emberek szenzitív adatai kerülnek.
Az Átlátszó főszerkesztője, Bodoky Tamás kedden a Telexnek azt mondta, a hivatal jelentése és a lejárató kampány „visszatérés az imperialista ügynökökkel riogató pártállami állambiztonsági propagandához, csak ezúttal nem a dolgozó nép hatalmát, hanem a magyar szuverenitást veszélyezteti az előre megírt verdikt szerint a belső ellenség”.
Bodoky feltette a kérdést emellett, hogy mit csináltak a magyar titkosszolgálatok az elmúlt 14 évben, ha ők simán tudtak működni.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal több mint két hete tette közzé 28 oldalas jelentését, ami inkább politikai vádirat, amely homályos összeesküvés-elméletekből von le sajátos következtetéseket – jobbára a tények mellőzésével. Részletesen ebben a cikkünkben írtunk róla:
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
